A SCADA (Supervisory Control And Data Acquisition) rendszer egy ipari felügyeleti és adatgyűjtő rendszer, amely a gyártási és ipari folyamatok átlátható megfigyelését, felügyeletét és részben vezérlését teszi lehetővé.
Egyszerűen megfogalmazva:
a SCADA az a réteg, amely láthatóvá teszi, mi történik a gyárban vagy egy ipari folyamatban.
Mit csinál egy SCADA rendszer?
Egy SCADA rendszer tipikusan az alábbi feladatokat látja el:
- adatokat gyűjt a vezérlőktől (PLC, RTU),
- megjeleníti a folyamat állapotát grafikus felületen,
- riasztásokat kezel (hibák, határértékek),
- trendeket és historikus adatokat tárol,
- lehetőséget ad operátori beavatkozásra.
Fontos különbség:
- a PLC vezérel,
- a SCADA felügyel és megjelenít és segíti az emberi beavatkozást (az operátorok ezen keresztül felügyelik a technológiát)
Hol helyezkedik el a SCADA a gyári architektúrában?
A SCADA az OT rendszerhierarchia középső rétegében helyezkedik el.
Egyszerűsített felépítés:
- Szenzorok, beavatkozók
- PLC (vezérlés, logika)
- SCADA / HMI (felügyelet, vizualizáció, adatgyűjtés)
- MES (termelési szintű logika, riportok)
- ERP (üzleti és pénzügyi tervezés)
A SCADA az a pont, ahol az operátor és a technológia találkozik.
Mire használják leggyakrabban a SCADA rendszert?
Tipikus alkalmazások:
- gyártósorok és gépek állapotának követése,
- energia- és közműrendszerek felügyelete,
- folyamatipari rendszerek (víz, gáz, vegyipar),
- riasztáskezelés és hibadiagnosztika,
- termelési alapadatok gyűjtése.
A SCADA különösen erős ott, ahol folyamatos felügyeletre és gyors reakcióra van szükség.
SCADA ≠ MES ≠ ERP
Fontos tisztázni:
- a SCADA azt mutatja meg, mi történik most vagy történt az előbb,
- a MES azt kezeli, hogyan folyjon a termelés,
- az ERP azt tervezi, mit és mikor érdemes gyártani üzleti szinten.
A SCADA nem üzleti döntéstámogató rendszer, hanem annak egyik adatforrása.
SCADA és adat – hol vannak a korlátok?
Bár a SCADA sok adatot gyűjt, tipikus korlátai:
- az adatok gyakran lokálisak,
- a struktúra projektfüggő,
- korlátozott analitikai képességek,
- nem mindig skálázható vállalati szintre (különösen nem az IT hálózati szintre van kialakítva, elsősorban OT rendszerről beszélhetünk).
Ezért önmagában a SCADA nem egyenlő a digitalizációval, hanem annak egy fontos építőeleme.
Mire nem való a SCADA rendszer?
Fontos tisztán látni:
- nem adatbázis vagy data lake (részben alkalmas hisztorikus adatok mentésére),
- nem fejlett elemző rendszer,
- nem digitális ikerpár,
- nem üzleti döntéstámogató platform.
Ha ezekre használjuk, a rendszer túlbonyolódik és elveszíti az átláthatóságát.
Összefoglalás
A SCADA rendszer:
- a gyártás „szeme és füle”,
- az operátor elsődleges eszköze,
- kulcsszereplő a stabil üzemeltetésben,
- de csak egy lépcső a teljes digitalizáció felé.
A valódi érték akkor jelenik meg, amikor a SCADA adatai további rendszerekben értelmeződnek és visszahatnak a döntésekre.
Milyen szabványoknak szükséges/érdemes ma megfelelni egy SCADA rendszer esetén?
Egy modern SCADA rendszerrel szemben ma már nemcsak funkcionalitási, hanem biztonsági, integrációs és üzemeltetési elvárások is vannak. Ezeket jellemzően nem egyetlen szabvány, hanem egy szabványcsalád írja le.
A legfontosabb irányok:
- IEC 62443
Az ipari automatizálási és vezérlőrendszerek kiberbiztonsági alapja.
Meghatározza a hálózati szegmentálást, jogosultságkezelést, hozzáféréseket és az OT rendszerek védelmét. - IEC 61508 / IEC 61511
Funkcionális biztonsághoz kapcsolódó szabványok.
Különösen fontosak ott, ahol a SCADA biztonságkritikus folyamatokat felügyel. - ISA-95 (IEC 62264)
Az OT–IT integráció referenciamodellje.
Segít tisztázni, hol a SCADA helye a PLC, MES és ERP között. - OPC UA
Nem klasszikus szabvány, hanem szabványos ipari kommunikációs alap.
Fontos az interoperabilitás, biztonságos adatcsere és hosszú távú integrálhatóság szempontjából. - ISO 27001 (kapcsolódó elvárásként)
Főleg vállalati szinten jelenik meg, de a SCADA egyre gyakrabban érintett az információbiztonsági auditokban is.